Vissza a Sorozatokhoz
Epizódok
Az erőszak csírái 1918-1922
Az első világháború után sok német lelkében izzott a gyűlölet és a bosszúvágy. Sok német hiszi ekkor, hogy a zsidók minden baj forrásai. Egy kevéssé ismert politikai agitátor, bizonyos Adolf Hitler, aki valójában egy megtört és sikertelen ember volt, Benito Mussolini olasz fasiszta vezért választja példaképének. Hitler célja: megszerezni a hatalmat Németországban.
Megtévesztés és manipuláció 1923-1928
Hitler és mozgalma látszólag eltűnik a süllyesztőben az 1923. november 9-i sikertelen sörpuccsot követően. A börtönben Adolf Hitler megírja a Mein Kampfot, amelyben kifejti gondolatait és céljait. A film azt mutatja be, hogyan használja ki a náci mozgalom a demokrácia toleranciáját Németországban, hogy aztán agitációval és erőszakkal elérjék a visszatérést.
Demokrácia demokraták nélkül 1929-1933
Az 1920-as évek végén Németország forrongott. A társadalmi tiltakozás rasszista és zsidóellenes mozgalommá válik, Hitler és NSDAP pártja pedig a "rendszer" elleni haragot saját hasznára fordítja. 1932-ben az NSDAP lett a legerősebb párt a parlamentben, Hindenburg államelnök pedig a konzervatív elit segítségével felszámolja a demokrácia maradékát is.
A rasszista állam 1933-1934
A parlament épületének 1933-as felgyújtása után Hindenburg elnök aláír egy rendeletet, amely felfüggeszti a szólásszabadságot. Látszatválasztásokkal Hitler megszerzi a nép jóváhagyását; terrorral pedig megfélemlíti ellenfeleit. Létrehozzák az első koncentrációs táborokat a politikai ellenfeleknek.
Mindenki orra előtt 1935-1938
1934 októberében Hitler kormánya már nyeregben érezheti magát. A németek többsége támogatja Hitler durva zsidóellenes politikáját. A külföldi kormányok nehezen tudnak fellépni a rezsim ellen. Az éviani konferencián egyértelművé válik, hogy sok ország teljesen közömbös a zsidó menekültek iránt. Az 1938. novemberi pogrom után pedig csak fokozódik a rezsim terrorja.
Lángokba borulva 1936-1940
1939 végén a német hadsereg megszállta Lengyelországot. Hitler akadályok nélkül vihette végig újrafegyverkezési törekvéseit és háborús terveit Franciaország, Nagy-Britannia és az USA habozása miatt. Ennek a politikának esik áldozatul az néhány demokratikus ország, ami még megmaradt Európában.
A pokol kapui 1941-1942
1941. június 22-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót. A háború árnyékában a náci rezsim fokozatosan igyekszik megvalósítani tervét "a zsidókérdés végső megoldására". A német zsidók deportálásának elhatározása olyan láncreakciót indukált, amely felgyorsította a népirtást.
Genocídium 1942-1944
Treblinka, Belzec Majdanek, Sobibor _ ezek a "Reinhardt-művelet" náci tömeggyilkosságainak helyszínei, melyek kétmillió életet oltottak ki néhány hónap alatt 1942-43 során. A cél: az NS és a német elit bűnrészessé tétele, hogy a végsőkig harcoljanak.
Armageddon 1943-1945
A sztálingrádi vereséget követően a nácik egyfajta lassú, globális öngyilkoságba kezdenek. A lakossági besúgóknak köszönhetően a kis létszámú Gestapo képes volt minden ellenállást elnyomni. Ezzel egy időben a Holokauszt végső, borzalmas fejezete veszi kezdetét. A koncentrációs táborok még életben lévő foglyai halálos útra kényszerülnek a keleti frontról a Birodalomba.
Leszámolás 1945-1948
A háborút követően a győztesek és a túlélők a németek felelősségre vonására törekednek. Az elszámolás a nemzetiszocializmussal ambivalens. Senki sem tudja, hogy a németek végleg szakítottak-e a náci ideológiával. Sok elkövető a saját legendáját igyekszik megalkotni. De az a szakadék, amit a németek teremtettek a világban, olyan szabályokat eredményez, amelyek az emberiség védelmét és a demokráciák erősítését szolgálják.
